Szinte hetente lehet hallani óriási környezetszennyező haváriákról, mely gyakran kínaiak tucatjainak az életébe kerül. Kínában találhatóak a legszennyezettebb folyók és városok. A világ legszennyezettebb 20 városából 16 Kínában található.

2005-ben járta be a világsajtót a Csilin városában történt vegyi katasztrófa. Egy olajfinomítóban történt robbanás miatt közel száz tonna benzol és más mérgező anyag került az Amur egyik mellékfolyójába, a Szonghua (Szungari) folyóba. A robbanás következtében közel tízezer embert telepítettek ki, mivel a rákkeltő benzolkoncentráció az egészségügyi határérték százszorosát is elérte! A hatóságok azonban sokáig titokban tartották a katasztrófa hírét, pedig a szennyeződés úszott Harbin, Észak-Kína egyik legnagyobb városa felé. A négymilliós városban több napra megszűnt a vízellátás, de ők még jól jártak. A nagyváros feletti 200 kilométeren ugyanis a titkolózás miatt valószínűleg sokan megitták a mérgező vizet.

2006-ban egy elsüllyedt tankerhajóról 25 tonna sav került egy víztárazóba, melyet tíz tonna hidrogén-cianiddal semlegesítettek. A víztározó százezer ember vízszükségletét látta el.

2008-ban pedig újabb szörnyű hírek érkeztek: 200 ezren maradtak ivóvíz nélkül, miután Kína középső részén három folyó is hatalmas területen vörösre színeződött. Egy másik városban pedig mérgező anyag került a csapvízbe.

Kínának egyre többe kerül a szennyezés, a kínai városok 60 százaléka súlyos légszennyezéstől szenved, gyakorlatilag hiányoznak a szennyvíztisztító berendezések. A Financial Times szerint Kínában évente közel 760 ezer ember hal meg a levegő-, és vízszennyezés miatt.

A Világbank szerint a kínai GDP 5-8 százalékát költik a víz és levegőszennyezés kompenzálására. Csak a harbini eset utáni tisztítás 3,3 milliárd dollárba került. 238 ezer ipari vállalat 90%-nál a főbb szennyezőanyagok kibocsátása elérte a határértéket, s a közelmúltban 84 ezer súlyosan környezetszennyező kisvállalatot zártak be. Egyes régiókban úgy vélik, hogy a gazdasági növekedés következtében termelődő haszonnal nagyobb összegre rúgnak a környezeti károk, ebből a szempontból a szénbányászatáról nevezetes Shanszi lösztartomány emelkedik ki.

Nagy problémát okoz, hogy a szennyezés miatt fogynak a tiszta vízkészletek. Az egy főre jutó ivóvízkészlet Kínában az egyik legalacsonyabb a világon, közel a lakosság fele, kb. 600 millió ember vízellátása problémás a szennyezés miatt. Minden évben városok százaiban adnak ki vízfogyasztást korlátozó rendeleteket. A vízhiány a 2020-as évekre visszavetheti az ipar növekedését is.

Hasonló problémát jelent az igen gyors hulladékképződés is, melynek lassítása, visszafogása ugyancsak fontos feladat (például Kínában naponta elképesztő mennyiségű, hárommilliárd műanyag zacskót használnak).

A kínai kormány ma már egyre fontosabbnak tartja a környezetvédelmet, kérdés, mit tud tenni, hogyan tud beavatkozni. Ez még a jövő zenéje…