Kína elképesztő gazdasági növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben. 1978-tól, a gazdasági reformok kezdetétől az évi átlagos GDP-növekedés meghaladta a 9 százalékot. 2007-ben – a növekedés-lassító intézkedések ellenére – még ezt is meghaladóan, 11,4 százalékkal bővült a kínai gazdaság, mely az elmúlt másfél évtizedben kiemelkedő teljesítményt jelent. E növekedés eredményeként Kína hamarosan a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válik az USA és Japán mögött, letaszítva Németországot a dobogóról. 2000-ben azt tűzte ki a kínai vezetés, hogy 2020-ra a kínai gazdasági teljesítmény négyszeresére növekedjen. Az OECD becslése szerint 2015-re Kína gazdasága lesz a világ legnagyobbja, s a következő 25 évben is legalább 4,5 százalékos átlagos éves növekedést produkálhat, ami még mindig fele az elmúlt 25 év átlagának. 2030-ra a világ termelésének negyedét adhatja Kína, ami igen jelentős előrelépés a jelenlegi közel 15 százalékhoz képest (az átlagos életszínvonal azonban lassabban fejlődik, az egy főre jutó jövedelem 2030-ra érheti csak el az 1990-es nyugat-európai átlagot.
Kínába hatalmas ütemben áramlik a külföldi tőke. 2007-ben 82,7 milliárd dollár külföldi működőtőke érkezett az ázsiai országba, ami 14%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.
A kínai kormány szeretné visszafogni a gazdasági növekedés sebességét. 2008-ra mindössze 8%-os GDP-növekedést szeretnének, bár elemzők szerint 9,5-10,5% is valószínűsíthető. A kínai nemzeti bank hiába hajt végre kamatemeléseket, hiába emelte 2007-ben tízszeresére a kötelező banki tartalékszintet, a gazdaság lehűtése sikertelennek bizonyult, a megcélzott növekedési számokat rendre túlteljesítik. Viszont a korábbit meghaladó mértékű az infláció. 2007-ben 7% -ra növekedett, ilyen magas nem volt a megelőző évtizedben.
Kína növekedése a világgazdaság stabilitását is növelheti azáltal, hogy az nem lesz annyira kitéve az amerikai konjunkturális folyamatoknak, viszont azt is tudni kell, hogy a kínai termékek fő piaca az Egyesült Államok. A két ország kölcsönös függése nagy, Kína termel, az USA vásárol. Egyre vastagabb dollárkötegek áramlanak Kínába, s a kelet-ázsiai ország óriási dollártartalékokat halmoz fel (jelenleg 1800 milliárd dollárra tehető). Hogy ez mit eredményez majd? Meg tudja-e szorongatni, sakkban tudja-e tartani Kína Amerikát? Majd meglátjuk mi sül ki ebből…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.