HTML

Mao lábnyomában

Mindent Kínáról - földrajz, gazdaság, politika, gasztronómia, sport, kultúra, utazás, környezet

Friss topikok

  • fehérfarkas: ez így van, ha kína leáll, akkor a világgazdaság is leáll lehet szeretni vagy utálni kínát, de glo... (2008.11.24. 01:29) Begyűrűző válság
  • vilagkiallitas.hu: Akit bővebben érdekel a 2010-es Shanghai Világkiállítás az látogasson el a www.vilagkiallitas.hu ... (2008.05.21. 11:14) Infrastrukturális boom
  • antitest: Ez is "Made in China"! Koszonjuk! (2008.02.28. 00:27) Szennyezett folyók, tavak Kína-szerte
  • Loga: jó befektetés lehet a következő évtizedekre kínaiul tanulni, bár a francnak van kedve hozzá. a fó... (2008.01.30. 11:32) Bármi lehetséges - Kína most

Linkblog

2008.03.04. 14:19 vilagvandor

Vörösingesek

A gazdasági növekedés következtében gazdagodó kínai kincstárból egyre több jut a kínai világpolitikai szerep erősítésére. Ebben a katonai és űripari kiadások növekedése fontos szerepet kap.

Kína egyre többet költ a hadseregre, a védelmi kiadások 2008-ban várhatóan 18%-kal haladják meg az előző évit, ezzel közel 60 milliárd dollárból gazdálkodhat a katonai büdzsé. Az USA szerint Kína olyan rendszert épít ki, ami képes ellenfelei műholdjait blokkolni, ezzel gátolni a kommunikációt, a tájékozódást és a felderítést is. (S Tajvan kérdése is gyakran kerül be e témában a híradásokba).


Kína volt a harmadik ország, mely önerőből embert juttatott az űrbe. Kína már a nyolcvanas évek végén majdnem képessé vált arra, hogy önerőből űrhajóst küldjön a világűrbe. Az eredeti űrhajósprogramot azonban még a nyolcvanas években leállították.


Az 1990-es években Csiang Cö-min egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a program újraindítására. A kínaiak új rakéta- és űrhajó-típust építettek, s 1999-ben a Góbi-sivatagban lévő Jiuquan-űrközpontból fellőtték az Isteni hajót, a Sencsou-1-et. Ezt még három újabb embernélküli tesztrepülés követte, majd 2003-ban Jang Li-vei-jel, az első tajkonautával a fedélzeten felszállt a Sencsou-5, amit 2005-ben a már több űrhajóssal felszálló Sencsou-6 követett. Az ország az évtized végére szeretne kifejleszteni egy kisméretű saját űrállomást is, 2017-ben pedig leszállni a Holdra.

 

Az űrprogramban a presztízs-szempontok fontos szerepet játszanak, de ennek közvetlen és közvetett hatásai a kínai ipar fejlődésére is számottevő hatással lehetnek. A növekvő katonai- és űripari kiadások a csúcstechnológiai ipar fejlődését gyorsítják, melynek fejlődése később a technológiai polgári célú kiterjesztésével az egész ipar fejlődését katalizálhatja.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kína hadsereg űrprogram katonapolitika sencsou űripar li vei


A bejegyzés trackback címe:

https://nagyugras.blog.hu/api/trackback/id/tr57365093

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása