Március 10-én tüntetések kezdődtek Lhászában és Tibet más térségeiben. Buddhista papok és szerzetesek az 1959-es tibeti felkelés évfordulójára emlékeztek, éppen 49 éve menekült el a dalai láma Tibetből. A kínai kormányerők azonban ferde szemmel nézték a békés felvonulást, s több tucat szerzetest őrizetbe vettek. Ez olaj volt a tűzre, s véres zavargások kezdődtek. Állítólag buddhista szerzetesek kövekkel támadták meg a Dazhao kolostor körül járőröző rendőröket. Vagy az éhségsztrájkba kezdett szerzetesekre törtek rá a kínai rendőrök egy lhászai kolostorban. Hogy mi is történt valóban, az a kínai és a tibeti tudósítások ellentmondása miatt nem minden részletében tiszta. A tüntetések gyújtogatásba és kődobálásba torkollottak, öbb mint 200 lakást, boltot és 56 autót törtek össze illetve gyújtottak fel, s a tüntetők „lábbal tiporták a kínai zászlót”. A zavargások eredményeként mindenesetre sok tibeti életét vesztette. Mennyi? Kína egy tucatról, tibeti források 80-100 ill. több száz halottról írnak. A zavargások később más tibetiek lakta tartományra is átterjedt. Szecsuánban szintén voltak halálos áldozatok, de Quinghai és Gansu tartományokban is tüntettek, sőt Pekingben egyetemisták hétfőn gyertyás ülősztrájkot tartottak.
Sokan felvetik ennek kapcsán a kérdést, mi lesz az olimpiával? Kína hatalmas energiákat feccölt az olimpia megrendezésébe, s nem fogja engedni, hogy politikai okokból a sport ünnepe kárt szenvedjen, hiszen Kína ezzel az eseménnyel fog kilépni a világ színpadára, s először fogja igazán megmutatni, milyen is az Új Kína. Ebbe nem fér bele semmilyen fekete folt. Persze a tibetiek úgy érzik, hogy ez a helyzet a legalkalmasabb követeléseik eléréséhez, hiszen a világ 2008-ban Kínára figyel, s a Nyugat nem tűri sokáig a jelenlegi helyzetet, s emberi jogi kérdésekben nem enged, még abban az esetben sem, ha ez az olimpia bojkottjával járna. Nemzetközi szervezetek is felvetik az olimpia bojkottjának lehetőségét. Sokan hallatják a hangjukat, de a mai világpolitikai körülmények között Tibet kérdésében nem valószínű, hogy valóban áttörő eredményeket érhet el a Nyugat. A kínai dollármegtakarítások, a hihetetlen összegű devizatartalék Kínát ma olyan súlyponti országgá teszi, mely az Egyesült Államok vagy más fejlett országok kormányának maximum a verbális rosszallását eredményezheti, valódi válasz nehezen kivitelezhető. A világ egyre jobban függ Kínától: ott folyik a termelés, a nemzetközi cégek profitja egyre nagyobb mértékben ott termelődik, Kína az egyik legfontosabb feltörekvő piac, s hát a dollárhalmok, ugye. A világ majd behunyja a szemét, legfeljebb hangosabb ejnyebejnye lesz a reakció. Nem ez történt Csecsenföld ügyében is?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.