A szén-dioxid-kibocsátók rangsorában Kína tavaly átvette a vezető helyet az Amerikai Egyesült Államoktól, bár az egy főre jutó kibocsátás tekintetében az USA mellett még Nagy-Britannia is megelőzi, s a fejenkénti kibocsátás csupán egyötöde az amerikai értékeknek.
A szén-dioxid kibocsátás gyors növekedésének hátterében elsősorban a gazdasági növekedés nagy energiaigényét kétharmad részben kielégítő szénerőművek állnak, s Kína erős szénfüggősége megnehezíti az üvegházhatású gázok termelésének mérséklését.
Kína ugyan aláírta a szén-dioxid-kibocsátást korlátozó kiotói szerződést, de fejlődő országként rá ez nem kötelező érvényű. Ennek ellenére Kína energiafogyasztásának csökkentését a GDP egységére vonatkozóan 20%-ban határozták meg 2006 és 2010 között. Azaz egységnyi GDP előállítása egyre kisebb energiafelhasználással fog történni. A gazdasági növekedés dinamikája miatt azonban ezeket a célokat nehéz tartani. A GDP arányos energiafogyasztás 1,33 %-kal csökkent ugyan az elmúlt évben, de ez alig harmadát tette ki a 4 százalékos célnak. A 2008-as célok alapján Kína 5 százalékkal akarja csökkenteni energiafogyasztását, de ennek megvalósulása is kis valószínűségű.
A szén-dioxid csökkenését nehezíti, hogy úgy kell az energiatermelés hatvan százalékát kitevő szénfelhasználást csökkenteni, hogy közben képesek legyenek kielégíteni a növekvő energiaszükségleteket. Peking mindent megtesz azért, hogy zöldebbé tegye az energiaszektort. A közelmúltban bezárták a 21 ezer legszennyezőbb és a leginkább balesetveszélyes kis szénbányát. Pótlásukra és a nagyobb szénbányák kiváltására több cseppfolyós gázt szeretnének importálni, ezért szerződést kötöttek Ausztráliával, és tárgyalnak az oroszokkal. Évi 500 millió tonna CO2-kibocsátás-csökkentést várnak a Jangcén és a Sárga-folyón létesülő vízerőművektől is. Szerepel a tervek között a termálvizek és a biogázok energetikai hasznosítása is. Például a már meglévő 375 millió hektárról 2010-ig 400 millió hektár fölé emelik a fűtermesztést. Az igazi megoldást azonban az atomenergiában látják, ott is igen nagy fejlesztéseket foganatosítanak.
Kína adja a globális energiafogyasztás 16 százalékát, s súlya gyorsan növekszik, néhány éven belül utolérheti a ma 21%-kal az élen álló Egyesült Államokat. A növekvő fosszilis energiafelhasználás jelentős CO2 növekedéssel jár (a mai 5 Gt-ról 11, 4 Gt 2030-ra nőhet a szén-dioxid emisszió).
Ez a növekedés, azonban jelentős részben az exportorientált termelés igényeit elégíti ki. A kínai CO2 emisszió húsz százaléka közvetlenül a fejlett államokba irányuló exportcikkek előállítása során keletkezik. A Kínába telepített termelés lkényegében szén-dioxid exportot jelent, a szennyezés is Kínában történik. Vajon ez csak Kína felelőssége?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.